Tavasz van, reggel már vidám madár csivitelés szűrődik be az ablakon, az ajtón kilépve megcsap a még hűvös, de virágillattal telitett levegő, arcunkat cirógatja a szellő és lágyan melegítik az első napsugarak. Kellemes érzés, ha átadhatja magát az ember a természet kényeztetésének. Alig használt érzékszervek aktiválódnak újra. Pedagógusként sokat tettünk már azért, hogy az óvodába hozzuk a természeti értékeket, ebben az évben megfordítottuk az irányt és a természetbe vittük a gyerekeket. Tettük ezt azért, mert felismertük, hogy az óvodás korosztály körében is egyre inkább elharapózik a gépi világgal való érintkezés mennyisége az élővilággal való kapcsolat kárára, pedig a gyermeki idegrendszer fejlődésének nagy szüksége lenne a természettel való kapcsolódásra is. A gyerekek mentális állapotán javítana, ha több közvetlen természetes környezetben megtapasztalt élménnyel rendelkeznének. A természet szeretete, a természetvédelem, az étkezés fontossága vagy a hulladékgazdálkodás pedig olyan témák, amelyek a fenntarthatóság kérdéskörét feszegetik és az erről való gondolkodást nem lehet túl korán kezdeni, hiszen csak így érhetjük el, hogy a világ emberi létezésre alkalmas hely maradhasson.

A Zirci Benedek Elek Óvoda és Bölcsőde a Zöld Hét keretei között számtalan érdekes programmal várta óvodásait. A hét első felében a Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. munkatársa Surányi Zsuzsanna vezette be a gyerekeket a hulladékgazdálkodás területeibe. Sokszínű bemutató anyaggal tette érzékletessé a begyűjtött üveg és műanyag hulladék feldolgozását. A gyerekek tapintás által tapasztalhatták meg az apró darabokra őrölt műanyag hulladék állagát és üvegtömbök érintésével és látványával követhették nyomon a begyűjtött színes üveg feldolgozásának útját. A beszélgetések során kirajzolódott, hogy a gyerekek fiatal életkoruk ellenére már nagyon sok ismerettel rendelkeznek. A válogató asztalon maguk szortírozhatták az üveg, papír és műanyag alapú hulladékokat. Megismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvarok és komposztálás működési elveivel és maguk etethették a konyhai zöldség és gyümölcs maradékokkal, azt a fejlesztés alatt álló konyhai robotot, mely az étkezés során felhalmozódott maradékok hasznosítására tesz kísérletet.

A hét három napján a Pintér-hegyi Parkerdő tanösvényének bejárásával a vadont vették birtokba a gyerekek. A Lépten-nyomon program megálmodója, Aczél Gergely tartott terepi foglalkozást, ahol az erdők élővilágával ismerkedhettek a gyerekek és sok új ismeretet szereztek. Előtérbe kerültek az ehető erdei növények, az állatok védelmét szolgáló rejtőzködési mintázatok vagy az őzet, szarvast és muflont megkülönböztető fejkorona. A programot jó hangulatú rovarmegfigyelés zárta, ahol a gyerekek nagytó dobozok segítségével tanulmányozhatták a hangyák, bodobácsok, katicabogarak, bársonylegyek testfelépítését, majd a szemlélődés után eredeti környezetükbe engedték vissza az ízeltlábúakat. A programrészt a Tesco „Ön dönt, mi segítünk.” közösségi aktivitást mozgósító pályázata által valósíthattuk meg.

A hetet Zsidáné Farpék Szilvia méhész bemutatója zárta, ahol a kaptárak felépítését a füstölő használatát és a méhész védőfelszerelések felpróbálásával a méhészek életét követhették nyomon a gyerekek. A méhek hasznos munkája a hazánkban megtermelt gyümölcsök sokaságára irányította a figyelmet. A méhek látószervének és látásának fényképekkel gazdagon illusztrált bemutatója után mézkostolóra került sor. A mézes programok megvalósításában köszönettel tartozunk Kurtus-Horváth Tünde szervezőnek és Kánnai Ritának, aki méhészeti eszközökkel segítette a program megvalósulását.