GYEREKEKNEK
„Aki minden nap hall mesét, annak iskolába lépéskor a nyelvi fejlettsége másfél évvel előzheti meg azt, aki csak rendszertelenül hall - vagy pláne csak néz- mesét. Márpedig a nyelvi fejlettség a gondolkodás alapja.” Vekerdy Tamás
A mese az egyszerű állatmesétől a nagy tündérmeséig – a kisgyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A későbbiekben az válik majd valódi olvasóvá, akinek kisgyermek korában sokat meséltek.
Melyik korosztálynak mit?
1-1,5 éves korban forgatható képes kockák, leporelló, kihajtható képeskönyvek.
2 éves korban: tárgyképeskönyv, melynek kemény lapjain egy-egy ismert tárgy látható, valamint olyan könyvek, amelyek egy - egy jelenetet ábrázolnak.
3-4 éves gyerek számára ajánlott képeskönyvekben már szöveg is van, egyszerű mondókamesék, rövid, rögtönzött történetek, egyszerű állatmesék.
Negyedik életév körül már gyakori a folyamatos történeteket tartalmazó képeskönyvek nézegetése, lapozgatása. Érdeklődésüket ebben a korban a terjedelmesebb magyar és külföldi állatmesék, népmesék elégítik ki.
A 4–5 évesek irodalmi anyagából nem hiányozhatnak a klasszikusok és a mai magyar írók műmeséi sem.
3–6 éves korban válik a gyermek valóban mesehallgatóvá és mesélővé, belső képeiből építkezve el tudja képzelni a legcsodálatosabb mesevilágot is.
Az óvodáskorú gyermek a mesét szimultán kettős tudatával, mesetudatával fogadja be, együtt érez a mese főhősével, belehelyezkedik lelkivilágába, együtt él, együtt harcol vele-, de közben ott rezeg a tudat, hogy ez nem a valóság, tudja, hogy mindez csak a képzelet világában, a mesében lehetséges.
5–6–7 évesek számára igazi irodalmi élményt a cselekményesebb, terjedelmesebb novellisztikus mesék és a tündérmesék jelentik. Szívesen hallgatják folytatásokban a meseregényeket is.
